Herceghalmon járt a Himnusz kézirat
Nem akármilyen vendég érkezett a Magyar Kultúra Napja alkalmából a községbe, ugyanis január 23-án este Herceghalom könyvtárában tiszteletét tette az eredeti hymnus kéziratának nemesmásolata, amit Fáy Péter a Kölcsey család leszármazottja és képviselője hozott magával.
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz szövegét. A kézirat eredeti példányát jelenleg az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik.
- Szeretném kihangsúlyozni, hogy a MAGYAR kultúra napját ünnepeljük és ne hagyjuk, hogy ne tudjuk megünnepelni! Éljünk úgy és tegyünk érte, hogy akár száz év múlva az utódaink ugyanígy megünnepelhessék a magyar kultúrát akár egy könyvtárban, vagy bárhol – kezdte köszöntőjében Csizmadia Zsuzsa. A polgármester hozzátette: érdemes mindenkinek végig gondolni, hogy a mindennapokban mit tudunk tenni, hogy fenntartsuk és tovább tudjuk örökíteni a magyar kultúrát.
„Nyelvünk, irodalmunk, népdalkincsünk, zenénk, meséink, épített örökségünk, képzőművészetünk és közösségi emlékezetünk az, ami magyarrá tesz minket, hatalmas kincs ez, generációk hosszú sora adta tovább. A kultúra őrzője és továbbadója mi vagyunk, a szülő, a tágabb család, a tanító és a helyi közösségek.”
Mit tehetünk – tette fel a kérdést a polgármester, majd meg is válaszolta: ugyanaz a dolgunk, mint őseinknek, nagyszüleinknek, apáinknak volt. Továbbadni mindazt, amit megtanultunk, hiszen a kultúra a múltat a jelent és a jövőnket jelenti.
Neményi Krisztián zongorajátéka után Fáy Péter a Kölcsey család leszármazottja előadásában felidézte a Hymnus keletkezését, majd a kézirat viszontagságos történetét, ahogyan a családtagok között akár pereskedések útján is generációról generációra szállt.
A kézirat úgy maradhatott meg hosszú évtizedeken keresztül ilyen sokáig a mai formájában, hogy a család egy nagy levelesládában tudtán kívül, de a fénytől elzárva szakszerűen tárolta. Egészen 1944-ig, mikor is Fáy Péter nagymamája László Magda bevitte az akkor a Nemzeti Múzeumhoz tartozó Országos Széchenyi Könyvtárba, ahol letétbe helyezte. (A kézirat tulajdonjoga a mai napig a családé.)
Megtudhattuk azt is, hogy az eredeti kéziratot már évek óta különleges körülmények között őrzik és csak az eredetire megszólalásig hasonlító nemesmásolatokat szokták bemutatni.
- Legyünk büszkék, tiszteljük a himnuszunkat és ezt a hozzáállást adjuk tovább a gyermekeinknek is – zárta gondolatait Fáy Péter, aki végszóként Kölcseyt idézte: „Hass, alkoss gyarapíts és a haza fényre derül!”
A megemlékezés végén Losonczi Csongor önkormányzati képviselő átadott egy árverésen vett 1901-es Herceghalomról készült képeslapot a település és a könyvtár számára.
(Fotó: Kristóf István)
MIT NEVEZÜNK NEMESMÁSOLATNAK?
A Himnusz eredeti kézirata egy trezorban található, ahol biztonságban őrzik. A másolatának elkészítése pedig nem mindennapi módon történt, különös figyelmet fordítva a részletekre.
A nemesmásolat készítésekor igyekeztek olyan technikát és anyagokat alkalmazni a szakemberek, mint amilyenekkel az eredeti verzió is készült. A Hymnus esetében régiesített papírral dolgoztak, úgy, hogy az eredeti, digitális felvételt halványan rávilágították, majd egy jó kezű restaurátor átmásolta rá a szöveget. Az eredeti kéziratra valamikor erősen maró tinta ömlött, ami néhány évtized alatt megmarta a lapot, ezeket a sérüléseket is milliméter-pontossággal helyzeték el.