8. Kápolna

A temetőkápolna 1904-ban épült, a helyi temető halottasházának átalakításával, Magdics István kerületi esperes, etyeki plébános közbenjárásával. A kápolnának toronnyal való ellátását Városy Gyula megyéspüspök helyeselte és a harangot székesfehérvári rezidenciáján szentelte fel. 1903- ban Fojtik János biai lelkész oltárkövet is kért a kápolnához. Az épület Metternich Paulina tulajdonában volt, aki alapítványt hozott létre a szentély fenntartására. Az építményt 1904. szeptember 18-án áldotta meg Magdics István. A kápolna a Szeplőtelen Fogantatás védelmébe lett ajánlva. 1929-ben a tekintettel a növekvő népességre kibővítették.

A II. világháború jelentős sérüléseket okozott az épületnek. A kápolnát 1948-ban maguk a pusztaiak hozták rendbe. Szapóry István tanító vezényletével az elpusztult oltár mintájára, a Herceghalmon lakók és a biai mesterek újat készítettek. A példás gonddal restaurált kápolnát 1948-ban Andresz János biai festő dekorálta, majd ugyanezen év november 1-jén Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel.

A háború alatt lóitatónak használták az orosz katonák.

Hrsz: 220/2.

Forrás: Polgármesteri hivatal, Lányi István