9. Sándor udvar



 

Sandor-udvar

 

Sándor udvart hivatalos elnevezéséig Négyszögnek hívták.

A XIX. századi adatok szerint 388 cseléd élt Herceghalomban.,A cselédlakások négyszög alakban helyezkedtek el.

A 8 darab lakásban 4-4 család kapott otthont. A házsorok végén csőszök, béresgazdák, pajtamester / brigádvezető / élt.

Úgynevezett közös konyha állt a családok rendelkezésére. A négy sarokban téglából rakott tűzhely volt, középen egy kemence, ahol a kenyeret sütötték. Ebből a közös konyhából nyíltak a szobák, ahol szintén volt egy rakott tűzhely.

Egy szobában 2 generáció lakott.

 

A Négyszög magtár felőli részén lakott az intéző. Az ő lakása volt az egyetlen padlós ház, a többi földes padozattal bírt.

Az udvarban volt egy kút, ami ellátta a családokat ivóvízzel. A Négyszögön kívül egy másik kút állt, amelynek a vizét mosásra használták.

Az intézői lakásból lett a gazdaság első irodaháza, a többiből pedig szolgálati lakások lettek.

 

1954 körül önálló lakásokat alakítottak ki. Villany már volt.

Az udvarban építettek két kemencét, amelyekben beosztás szerint sütötték az asszonyok családjaiknak a kenyeret.

 

Az udvar rendezett volt. Bokrok, fák voltak benne parkszerűen kialakítva.

1968-tól bevezették a vizet. A közművesítés folytatása a rendszerváltás után valósult meg.

 

1989-ben az udvar közepére állították fel a garázsokat egy-egy lakáshoz, ugyanis nem volt tárolóhely a fűtőanyagnak, illetőleg az egyre szaporodó személyautóknak.

A lakásokat 1990-91 ben lehetett az ott élőknek megvásárolni. Így juthattak a szolgálati lakásban élők saját otthonhoz.

 

1994-től lett a Négyszögben a csatornarendszer kiépítve.

 

1996-ban a vezetékes gáz került nem csak a Négyszögben élők otthonába, hanem az egész faluba.


2012. február 16., csütörtök 15:32


Vissza